asdasdasd
asdasdasd
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
     
Menü
     
Apokrif Krónika
     
Salad Fingers Video's
     
Spoilsbury Toast Boy
     
Sephiroth könyve

Sephiroth könyve

Vörösbe borult az alkony, mikor az emberpár kilépett a Paradicsomi Kert kapuján. Az asszony vállát zokogás rázta, ahogy a férfibe kapaszkodva botladozott az apró, éles kövek között.

Alexiel egy kiálló sziklapárkányon ülve figyelte az odalent elhaladó két kis pontot, és egy mennyei dalt dúdolgatott, mikor a hófehér alak lusta, egyenletes szárnycsapásokkal leereszkedett mellé a párkányra.

- Üdvözöllek. - fordult Alexiel sugárzó arccal az érkező Sephiroth felé, és kinyújtotta fehér karját, hogy ujjaival végigsimítsa angyaltestvére tökéletes arcvonásait.

Sephiroth azonban elhárította magától a lány kezét, és gondterhelt pillantással nézett Alexielre.

- Mi bánt testvérem? - kérdezte a lány őszinte aggodalommal a hangjában. Őzbarna szemeit nagyra meresztette, ahogy fivére gondolataiban próbált olvasni, sikertelenül.

- Kicsit aggódom Cypher miatt. - mondta halkan Sephiroth, és lenézett a végtelen mélységbe, melynek legalján a két apró pontocska csak igen lassan vánszorgott előre. - Lehet, hogy túl messzire ment ezzel? - kérdezte inkább csak úgy magától, mintsem a mellette ülő sudár alaktól.

- Szerintem felesleges aggódnod Cypher-ért. - válaszolta a lány. - Ő a legerősebb köztünk, tud vigyázni magára.

- Éppen ezért aggódok. - mondta a fiú, és gyönyörű azúrkék szemeivel fáradtan a húgára nézett. - Ahogy mondtad. Ő a legerősebb mindnyájunk között. Szerinted, nem?... - de a mondatot elharapta.

Alexiel azonban így is értette testvére ki nem mondott kérdését, és csillogó pillantása elhomályosult.

- Nem hiszem, Sephiroth. Vagyis, remélem nem akar lázadni az Úr ellen. Habár... - itt egy pillanatra szünetet tartott. - Azt azért észrevettük már egy páran, hogy nem minden jó, amit... Apa csinál.

Sephiroth kifejezéstelen arccal nézett a lányra.

- Te is úgy gondolod, hogy Cypher-nek igaza van? - kérdezte óvatosan.

Alexiel halványan elmosolyodott, és Sephiroth füle mögé tűrte hajának egy kibomlott, kósza fehér tincsét.

- Én úgy gondolom, hogy van, amiben igaza van. - felelte kimérten.

- Például miben?

- Például abban, hogy ez a világ messze nem tökéletes, és hogy... - a lány az ajkaiba harapott, majd lesütötte a szemét. Mintha meggondolta volna magát, és mégse merné szavakba önteni, ami a fejében jár.

- Mondd ki, Alexiel! - parancsolt rá az idősebb testvére - Szeretném a te szádból is hallani.

Alexiel megadóan sóhajtott egyet, majd felszegte a fejét, és kemény, határozott hangon megszólalt:

- Igaza van Cypher-nek abban, hogy Isten jobban szereti őket minálunk. Nézz rájuk Sephiroth! - mutatott fehér kezével a horizont felé távolodó két kis pontra - Nézd meg őket! Ostobák, gyengék és haszontalanok! És mi jár nekik a bűneikért?

Sephiroth lehajtotta a fejét, és suttogva válaszolt.

- Bűnbocsánat...

- Úgy van! - kiáltotta Alexiel felhevülten. Egészen belelovallta magát a beszélgetésbe. - És nekünk mi jár? Mondd meg, mi jár a legkisebb tévedésért?

- A legszörnyűbb büntetés. - felelte a fiú szomorúan, és igéző, azúrkék szemeivel a horizont felé bámult.

 

A háborgó óceán felett gigászi villámok csapkodtak, kettéhasítva az eget, szúrós ózon szagot hagyva maguk után. Fülsüketítő robajjal rázkódott a föld, a hegyek csikorogva jajveszékeltek, a folyók kiléptek medreikből, és minden teremtett élőlény menekült, fedezéket keresett a szörnyű égzengés elől.

Háborgott a világmindenség azon az éjjelen, mikor Cypher a Mindenhatóval szemben állva büszkén és öntudatosan kihúzta magát, és vakítóan fényes angyalszárnyait szélesre tárva figyelte az Isten szemében tomboló tehetetlen dühöt.

- Térdelj le, és kérj bocsánatot! - mennydörögte az Úr. Mögötte az angyalok kara reszketve figyelte a középen egyedül álló, gyönyörű alakot.

- Nem. - válaszolta Cypher higgadtan, és fejét felszegve nézett szembe az elkerülhetetlennel.

- Miért nem? - kérdezte az Isten, kezét ökölbe szorítva.

- Azért, mert ez a világ rossz! - kiáltotta az első angyal félelem nélkül az Úr szemébe, túlharsogva az égiháborút, mely pusztító természeti csapásként söpört végig a földön.

- Amit az Isten teremt, az tökéletes! - kiabálta közbe egy hátrébb álló angyal, és többen is helyeseltek mellé.

- Áruló!

- Hazug... - suttogták többen.

- Kegyetlen gyilkos.

- Istenkáromló!

Az első generációs angyalok némán figyelték Cypher megtörhetetlen, szikár alakját. Alexiel, Ezékiel és Azrael egymás mellett álltak, szorosan összesimulva. Sephiroth azonban kicsit távolabb állt a többiektől. Azúrkék szemeiben mérhetetlen fájdalom tükröződött.

- Nincs helye köztünk! - kiáltotta a legifjabb angyalok egyike. Azoké az angyaloké, akikből az Úr teremtésükkor teljesen kihagyta az ő lényegét, s csak mérhetetlen szeretetet és hűséget plántált beléjük az Atya iránt.

Isten felemelte a kezét, és abban a pillanatban csönd lett. Mintha még az égzengés is abbamaradt volna, hogy visszafojtva hallgassa az Úr ítéletét.

- Nem vagy többé a fiam. - jelentette ki halkan, ellentmondást nem tűrve.

Alexiel fájdalmasan felsikoltott, és térdre roskadt e kegyetlen szavak hallatán.

- A neved mostantól Lucypher legyen, s légy száműzött most és mindörökké. Soha többé nem térhetsz vissza a Mennybe. Büntetésed az örök kárhozat. - harsogta Isten könyörtelenül, s szavait üvöltő orkán fogadta.

Lucypher alatt abban a pillanatban megnyílt a föld, s az első angyal rémülten, magatehetetlenül zuhanni kezdett a semmibe. Utolsó erejével megkapaszkodott még a Mennyet a földdel összekötő vékony életfonálban, és szabad kezét kétségbeesetten nyújtotta a Teremtő felé.

- Apa! - kiáltotta fájdalmasan könyörögve. - Apa!

Isten az első angyal fölé lépett, és lenézett a segítségért könyörgő smaragdzöld szemekre.

- Távozz! - suttogta hidegen, s Lucypher gyönyörű hollófekete haja semmivé foszlott. Angyali szépségének megmásíthatatlan bizonyítéka tépetté és kócossá vált, mint Ádám, az első férfi silány emberi haja. Szárnyainak fénye megfakult, vakító fehér tollai feketék lettek, mint a legsötétebb éjszaka.

Lucypher lezuhant a semmibe.

Távozását pedig nem követte más, csak a fájdalmas, néma csend.

 

Zokogott a mindenség. Napokon és éjszakákon keresztül virrasztottak ők négyen, összeölelkezve, és egymásba kapaszkodva. Alexiel, Azrael, Ezékiel és Sephiroth. Mindannyian megsiratták az első testvér távozását.

- Megígérte... - suttogta Ezékiel erőtlenül. - Megígérte, hogy vigyázunk egymásra.

A többiek nem válaszoltak.

- Igaza volt. - lehelte Alexiel. - Isten nagyon kegyetlen az angyalaival.

Azrael lehajtotta a fejét, és kitörölt egy könnycseppet a szeméből.

Sephiroth hallgatott. Némán és állhatatosan nézett a semmibe. Talán arra várva, hogy megpillantsa az oly nagyon szeretett fénylő angyalszárnyakat.

Mindhiába.

- Beszélek vele. - mondta végül határozottan, és felegyenesedett.

- Ne! Sephiroth! Várj! - kiáltotta utána Azrael, de addigra már késő volt. A második angyal gyors, kecses szárnycsapásokkal eltűnt.

 

A sok száz angyal kíváncsian figyelte az Úr színe előtt megjelenő Sephiroth-ot. Izgatottan suttogtak, hogy vajon mi késztette mind közül a legfényesebbet, hogy Isten elé járuljon hívatlanul.

A Mindenható maga is érdeklődve mérte végig második, s immár legkedvesebb fiát.

Sephiroth letérdelt az Úr elé, s fejét lehajtva beszélni kezdett. Hófehér haja az arcába hullt, lágy keretbe foglalva tökéletes vonásait.

- Atyám! Kérlek... Könyörgöm, bocsáss meg a fivérünknek! - kezdte fájdalmas, de határozott hangon. - Mindannyian tévedhetünk olykor.

Isten egyetlen kézmozdulattal szakította félbe, és csak ennyit mondott:

- Az Úr döntése végleges, és megmásíthatatlan.

Sephiroth hosszú, kecses ujjait ökölbe szorította. Felnézett az Istenre, és engedély nélkül folytatta a mondandóját.

- Ne légy ennyire kegyetlen a saját fiaiddal, ó Uram! Hiszen mi mindnyájan feltétlenül szeretünk téged!

Az angyalok kara idegesen zúgolódni kezdett a pimasz, engedetlen beszéd hallatán.

Alexiel, Azrael és Ezékiel ebben a pillanatban érkeztek meg, fényes szárnyaikat gyorsan bevonták, és Sephiroth mögött letérdeltek az Isten színe elé.

Az Úr hallgatott egy pillanatig, majd megszólalt.

- A Mindenható akarata szent és megmásíthatatlan, Sephiroth. Lucypher nem a fiam többé. Kárhozott, és az is marad az idők végezetéig.

Sephiroth szemeiben fellángolt a düh.

- Hogy tehetsz ilyet a saját első teremtett fiaddal? Hogy lehetsz ennyire könyörtelen? - kérdezte szinte kiabálva. A mögötte térdelő angyalok idegesen néztek össze.

Isten felegyenesedett ültő helyéből, és tett néhány lépést a hófehér hajú angyal felé.

- Tán kétségbe vonod a szavaimat, Sephiroth? - kérdezte összeszűkült szemekkel.

A fiú nem válaszolt, ám fejét nem tartotta többé leszegve. Még mindig térdelve, de büszkén nézett fel a Teremtőre. Azúrkék szemeiben ugyanaz a dacos büszkeség tükröződött, mint az első gyermekében, mikor kimondta a legelső szót. „Ölni.”

- Talán csak nem te is kétségbe vonod ennek a világnak a tökéletességét? - kérdezte az Isten.

- Ezt a világot... Cyphernek teremtetted! - sziszegte a második angyal fogai között, elfojtott dühvel a hangjában.

Isten tekintete egyre haragosabbá vált. A föld felett baljós, fekete gomolyfelhők gyülekeztek, és eleredt az eső.

- Lucypher nem érdemelte meg azt a világot, amit tőlem kapott! - válaszolta dühösen. - Mindent tönkretett, ami a keze ügyébe került.

Sephiroth pupillái résnyire szűkültek.

- Te teremtetted Cyphert, Uram! Ő veled egylényegű! Pont olyan, mint TE! - kiáltotta magából kikelve, és az angyalok kara hangosan felmorajlott a szörnyű vád hallatán.

Az Úr elnémult egy pillanatra, és csak figyelte átható szemekkel az előtte térdeplő hófehér angyalt.

- Tehát te is úgy gondolod, hogy ez a világ rossz? - kérdezte halkan a Mindenható.

Sephiroth mélyen az Úr szemébe nézett. Arcán fájdalom és dühös tehetetlenség hullámzott végig. Nagyon lassan, gondosan megformálva ejtette ki a szavakat.

- Én... Látom, Uram, hogy ez a világ rossz.

Isten tekintete elkomorult. Az eget hatalmas villám hasította ketté, és az eső úgy zuhogott, mint Alexiel könnyeinek megállíthatatlan áradata.

- Gyere ide, Sephiroth. - nyújtotta Isten a kezét a második angyal felé.

A fiú lassan felkelt a földről. Hosszú fehér haja végigomlott kitárt szárnyai között, és tétován nyújtotta kezét az Isten felé.

Az Úr pedig megfogta Sephiroth kezét, magához vonta őt, és szorosan átölelte, átadva szeretetének minden melegségét.

Az angyalok kara némán figyelt.

Sephiroth halkan felsóhajtott, a következő pillanatban pedig lecsapott az Úr, és egyetlen mozdulattal kivájta a második angyal gyönyörű, azúrkék szemeit, véres, összeroncsolt masszát hagyva maga után.

Sephiroth felüvöltött fájdalmában, és remegő kezét vérző szemgödreire tapasztva összeroskadt a földön. Ujjai közül lüktetően patakzott a vér, vörösre festve a fiú selymes, hófehér haját, hibátlan bőrét és gyöngyházfényű szárnyait.

Az angyalok közül többen felsikoltottak, elfordultak, hogy ne kelljen végignézni a második fiú szörnyű szenvedését.

Ezékiel és Azrael megpróbált a fájdalomtól vergődő Sephiroth közelébe kerülni, de mindhiába. Alexiel csak térdelt tovább, mozdulatlanul. Őzbarna szemeit eltorzította a rémület.

- Soha többé... - suttogta a Mindenható, és a mennydörgés válaszolt. - Soha többé nem fogod látni, hogy rossz a világ. A sebed pedig nem gyógyulhat be sohasem, hogy mindig emlékeztessen az Úr szavára.

Ujjai közül a földre cseppent a második angyal vére, és a föld minden egyes cseppjét mohón magába szívta.

- Távozz! - mondta ugyanazzal a hideg kegyetlenséggel, mint mikor az első fiút tagadta ki a Mennyből. - Távozz, és légy kárhozott te is!

A föld pedig megnyílt Sephiroth alatt, és a megvakított, vérző angyal fájdalmasan üvöltve zuhant a semmibe.

 

Azon kaptam magam, hogy egy ideje már nem jegyzetelek, csak hallgatom megbabonázva Jób szavait.

- Ennyire kegyetlen lenne? - kérdeztem elcsukló hangon.

Jób nem válaszolt, csak felhörpintette az utolsó korty kólát, ami még a poharában maradt.

- És a többiekkel mi történt?

A férfi átható vízkék szemeivel nézett rám, mintha nem akaródzna neki válaszolni, de aztán mégis szóra nyitotta a száját.

- Követték Cyphert a semmibe. Tudja, akkoriban háború dúlt az angyalok között, és nagyon sokan elestek a harcban. Alexiel és Azrael távoztak először a Mennyből. Önszántukból tették. Őket követte néhány második generációs angyal is, akik egyetértettek Cypher eszméivel.  Utoljára Ezékiel hagyta el az Urat.

- Tehát az összes gyermeke, akit a saját képére teremtett? - kérdeztem mintegy összegezve a dolgot.

- Pontosan. Mindenki elhagyta, aki vele egy kicsit is egylényegű.

- Hihetetlen. - suttogtam átszellemült arccal. - Maga most... azt próbálja nekem bebizonyítani, hogy a Sátán nem gonosz, csak...

- Nem értett egyet Istennel valami olyasmiben, amiben mégiscsak neki volt igaza. - fejezte be helyettem ismét a mondatot. - Nézzen csak körül.

Hallgattam. Felidéztem magamban a legutolsó híradót, amit a CNN-en láttam, és tisztán értettem, miről beszél a férfi.

- És a sátánisták? - a hangom távolinak tűnt. Sejtettem, hogy mit fog válaszolni.

- Az egy vicc, higgye el. Cypher néha remekül szórakozik az emberi butaság ilyen szintű megnyilvánulásán. - nevetett, és jobb keze mutatóujját végighúzta az üres pohár karimáján. - Nincs szüksége fanatikus követőkre. Okos és erős emberekre van szüksége, hogy tovább adják az igazságot.

- A gonosz és a jó küzdelméről? - kérdeztem.

- Nem. - csóválta meg a fejét. - Két egylényegű hatalom küzdelméről, melyek közül egyik sem gonosz vagy jó. Nem az érem két oldala, hanem az érem maga. Erényeivel és hibáival együtt.

Kábán néztem magam elé.

- Megírja a történetet? - kérdezte aztán minden átmenet nélkül, kizökkentve engem ezzel a mélázásból.

- Hogy? Tessék? Ja, igen. Vagyis nem. Vagyis azt hiszem, hogy lehet. - válaszoltam vajmi kevéssé határozottan.

Jób elmosolyodott, és bal kezére pillantott, mintha csak az óráját nézné meg. Óra persze nem volt rajta, ő mégis összecsapta a két tenyerét, és gyorsan felpattant a székből.

- Nos hát, köszönöm a reggelit kisnaccság. - hadarta gyorsan, majd belebújt a szakadt ballonkabátjába.

- Máris megy? - kérdeztem még félig kábultan.

- Sajnos mennem kell, mert találkozóm van valakivel. - mondta vidoran - Minden jót! - azzal sarkon fordult, és elindult a kijárati ajtó felé.

Némán néztem ahogy távozik, majd hirtelen mintha áramütés ért volna, felpattantam az asztaltól, ezzel leborítva az ő poharát meg az én kávéscsészémet, és utána kiáltottam.

- Honnan tudja maga mindezt?

Jób visszanézett rám az ajtóból, és halványan elmosolyodott. Vízkék szemeiből egy alig észrevehető, nagyon halvány vércsík szivárgott az arcára, és eltűnt a sötét, gondozatlan borosták között.

Dermedten bámultam rá.

- Hány angyal... fér át egy tű fokán? - rebegtem alig hallhatóan.

- Egy sem. - felelte mosolyogva. - Gondolja, hogy sorba állnánk ilyesmiért?

Azzal kilépett a presszóból, és eltűnt a zsúfolt kis utca zajos, reggeli forgatagában.

 

A novella Szerzői jogvédelem alatt áll.Annak részeit vagy egészét másolni, más honlapokon engedély nélkül feltüntetni szigorúan tilos! Copyright by Sarah Sheila Ležak;Fordította Sebestyén András

     
Time
     
Számláló
Indulás: 2005-07-26
     

* Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. * Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. * Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. *    *****    Elindult a Játék határok nélkül rajongói oldal! Ha te is szeretted a '90-es évek népszerû mûsorát, nézz be ide!    *****    Megjelent a Nintendo Switch 2 és a Mario Kart World! Ennek örömére megújítottam a Hungarian Super Mario Fan Club oldalt.    *****    Homlokzati hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    A PlayStation 3 átmeneti fiaskója után a PlayStation 4 ismét sikersztori volt. Ha kíváncsi vagy a történetére, katt ide!    *****    A Bakuten!! az egyik leginkább alulértékelt sportanime. Egyedi, mégis csodálatos alkotásról van szó. Itt olvashatsz róla    *****    A PlayStation 3-ra jelentõsen felborultak az erõviszonyok a konzolpiacon. Ha érdekel a PS3 története, akkor kattints ide    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran! Mese, mese, meskete - ha nem hiszed, nézz bele!    *****    Az Anya, ha mûvész - Beszélgetés Hernádi Judittal és lányával, Tarján Zsófival - 2025.05.08-án 18:00 -Corinthia Budapest    *****    ✨ Egy receptes gyûjtemény, ahol a lélek is helyet kapott – ismerd meg a „Megóvlak” címû írást!    *****    Hímes tojás, nyuszipár, téged vár a Mesetár! Kukkants be hozzánk!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.